Gombos Brigitta - A wellbeing hatása a szervezetfejlesztésre
1 Téma • 14 Órák
Miért nem csökkenti a fluktuációt egy wellness-nap, és miért nem oldja meg a kiégést egy gyümölcskosár vagy jógaóra?
Ez a kurzus megmutatja, miért nem önálló HR-akció a wellbeing, hanem a szervezet működésének egyik legfontosabb tükre. A résztvevők megismerik a wellbeing négy dimenzióját – a testi, mentális-érzelmi, kapcsolati és szakmai-anyagi tényezőket –, valamint azt, hogyan hat ezekre a szervezeti kultúra, a vezetői működés és a struktúra.
A kurzus rávilágít arra is, milyen következményekkel jár, ha a wellbeinget elszigetelten kezeljük: kiégés, csendes felmondás, magas fluktuáció és csökkenő szervezeti bizalom jelenhet meg.
A résztvevők azt is megtanulják, hogyan válhat a wellbeing-felmérés valódi szervezetfejlesztési eszközzé: az adatok értelmezésétől és a gyökérokok feltárásától egészen a vezetői, strukturális és kulturális beavatkozásokig.
Mi történik a vállalat eredményességével, amikor a munkatársak már csak „jelen vannak”, de fejben és energiában egyre kevésbé?
A kiégés, a fluktuáció, a csendes felmondás és a csökkenő teljesítmény sok szervezetben nem egyik napról a másikra jelenik meg. Hosszú folyamat eredményei – és gyakran olyan szervezeti problémák tünetei, amelyeket a klasszikus wellbeing-programok önmagukban nem képesek megoldani.
Egy wellness-nap, gyümölcskosár vagy jógaóra lehet jó kezdeményezés, de ha közben túlterheltek a munkatársak, rossz a munkateher-elosztás, centralizált a döntéshozatal vagy hiányzik a pszichológiai biztonság, a valódi probléma változatlan marad. Ezt nevezzük wellbeing-washingnek: amikor a szervezet a tünetekre reagál, miközben a problémát létrehozó működéshez nem nyúl hozzá.
Ez a kurzus abban segít, hogy a wellbeinget ne költségként vagy HR-extraként, hanem üzleti és szervezetfejlesztési eszközként lássuk.
A résztvevők megismerik a wellbeing négy egymással összefüggő dimenzióját – a testi, mentális-érzelmi, kapcsolati és szakmai-anyagi jóllétet –, és azt, hogyan befolyásolja ezeket a szervezeti kultúra, a vezetői működés és a struktúra.
A kurzus egyik legfontosabb felismerése, hogy a wellbeing-adat valójában szervezetfejlesztési adat. Egy jól értelmezett felmérés nem csupán azt mutatja meg, hogyan érzik magukat a munkatársak, hanem arra is rámutathat, hol érdemes vezetői, strukturális vagy kulturális változtatást végrehajtani.
A résztvevők gyakorlati szemléletet kapnak ahhoz, hogyan lehet:
- felismerni a szervezetben kialakuló kritikus mintázatokat,
- feltárni a wellbeing-problémák valódi gyökérokait,
- az adatokat vezetői és szervezetfejlesztési döntésekké alakítani,
- célzott beavatkozásokat kialakítani,
- majd visszaméréssel ellenőrizni, hogy valóban történt-e változás.
A jól működő wellbeing nemcsak a munkatársak közérzetére van hatással. Csökkentheti a fluktuációt, erősítheti a pszichológiai biztonságot és az employer brandet, miközben növeli a valódi, hozzáadott értéket teremtő teljesítményt.
A kurzus azt is megmutatja, miért kell a wellbeing-stratégiát a szervezet egészének működéséhez kapcsolni, és hogyan válhat a rendszeres mérésből egy folyamatos fejlesztési ciklus: mérés → értelmezés → gyökérok-feltárás → beavatkozás → visszamérés.
A valódi kérdés tehát nem az, hogy megengedhetjük-e magunknak a wellbeinget. Hanem az, hogy megengedhetjük-e magunknak, hogy ne foglalkozzunk vele.
Mert egy szervezet számára a kiégett munkatárs nem csupán wellbeing-probléma. A kilépő kulcsember nem csupán HR-statisztika. A romló teljesítmény nem csupán hangulati kérdés.
Ezek üzleti eredményekre ható tényezők. És ezért a wellbeing ma már stratégiai kérdés.
A wellbeing hatása a szervezetfejlesztésre
A megtekintés Next Életmód tagsághoz kötött
Tagságok megtekintése
🌿 A wellbeing hatása a szervezetfejlesztésre
Ez a kurzus egy új szemléletből mutatja meg a wellbeing és a szervezetfejlesztés kapcsolatát — nem HR-akcióként vagy egy-egy elszigetelt programként, hanem a szervezet valódi működésének tükreként.
A legtöbb szervezet ma már felismeri a wellbeing fontosságát, mégis gyakran gyümölcskosárral, wellness-nappal, sportbérlettel vagy egy-egy jógaalkalommal próbál választ adni a munkatársak jóllétére.
Csakhogy a wellbeing nem önmagában létezik.
A munkaterhelés, a vezetői működés, a szervezeti kultúra, a döntési jogkörök, a kapcsolatok és a biztonságérzet mind közvetlenül hatnak arra, hogyan érzik magukat és hogyan teljesítenek az emberek.
Ennek figyelmen kívül hagyása komoly szervezeti árat jelenthet.
Kiégés, csendes felmondás, fluktuáció, prezentizmus és elveszett szervezeti tudás jelenhet meg ott, ahol a wellbeing-programok a valódi okok helyett csak a tüneteket kezelik.
A kurzus egyik legfontosabb felismerése, hogy a wellbeing-adat valójában szervezetfejlesztési adat is.
✨ Mit mutat meg a kurzus?
Az előadás bemutatja, hogyan lehet a wellbeinget a szervezetfejlesztés szerves részévé tenni, és hogyan segíthet:
- csökkenteni a kiégést és a fluktuációt
- növelni az energiát, a rezilienciát és a valós teljesítményt
- erősíteni a pszichológiai biztonságot és a bizalmat
- feltárni a problémák valódi, sokszor rejtett gyökérokait
- célzottabb vezetői és strukturális beavatkozásokat kialakítani
📈 Miért fontos ez szervezeti és üzleti szempontból?
A wellbeing nem pusztán arról szól, hogy jobban érzik-e magukat a munkatársak.
Hatással van arra is, hogy mennyien maradnak a szervezetben, mennyire tudnak valóban jelen lenni, mernek-e kérdezni és hibázni, mennyi energiát tudnak a munkára fordítani, és végső soron mekkora értéket teremtenek.
Azok a szervezetek, amelyek a wellbeing-felmérések eredményeit összekapcsolják a vezetői működéssel, a struktúrával és a szervezeti kultúrával, nem egyszerűen egy programot működtetnek — hanem tudatosan fejlesztik azt a rendszert, amelyben az emberek dolgoznak.
A wellbeing így nem extra juttatás vagy egyszeri HR-projekt, hanem a fenntartható szervezeti működés egyik fontos eszköze.nem a jövő egyik legfontosabb megtartási és innovációs stratégiája.