Ha úgy érzed, hogy nyáron nehezebben tudsz koncentrálni, lehet, hogy nem a motivációddal van baj.
Nyáron sokan tapasztalják, hogy nehezebben tartják a fókuszt, gyakrabban elkalandoznak a gondolataik, és estére sokkal fáradtabbnak érzik magukat, mint télen.
A legtöbben ilyenkor a hőségre vagy a nyári lazaságra fogják. Valójában azonban sokszor egy sokkal egyszerűbb ok áll a háttérben: a szervezet folyadék- és ásványianyag-egyensúlya.
Melegben többet izzadunk, ezzel együtt gyorsabban veszítünk vizet és elektrolitokat is, mint ahogy azt általában pótoljuk. Enyhe kiszáradás esetén pedig a szervezet elsőként a koncentrációt és a rövid távú memóriát „kapcsolja vissza”.
Néhány gyakorlati pont, amit érdemes beépíteni:
✅ Igyál rendszeresen, ne csak akkor, amikor már szomjas vagy – a szomjúságérzet ilyenkor már lemaradásban van.
✅ Reggel indíts egy nagyobb pohár vízzel, mielőtt kávéhoz nyúlnál.
✅ Ha sokat izzadsz, ne csak vizet igyál, hanem figyelj az ásványi anyagokra is (egy csipet só, elektrolitpor, vagy egy darab gyümölcs).
✅ Figyeld meg, mikor esik a legjobban a délutáni fáradtság – gyakran ez egybeesik azzal, amikor a legrégebben ittál utoljára.
Ez nem egy grandiózus életmódváltás. Csak egy apró rendszer, amit két hét alatt be lehet építeni, és amely sokszor nagyobb hatással van a napi teljesítményre, mint bármilyen produktivitási trükk.
Te mikor vetted utoljára tudatosan észre, hogy inkább szomjas voltál, mint motiválatlan?
Szeptember egyre közeledik, de még nem érkezett el.
Ez a néhány hét talán az egyetlen időszak az évben, amikor valóban lassabb a tempó – és mégis sokan érzik, hogy valamit ki kellene használni belőle, valamit el kellene rendezni, valamire fel kellene készülni.
Mi lenne, ha ez a pár hét nem felkészülés lenne, hanem visszatérés? Visszatérés önmagunkhoz, a saját ritmusunkhoz, ahhoz, ami valójában jót tesz.
Ebben a hónapban erről szeretnénk együtt gondolkodni. Arról, hogyan működünk nyár végén – testben, fejben, energiában.
Mi az, amire most a legjobban szükséged lenne?
Köszönjük mindenkinek, aki ott volt a webináriumon!
Az egyik legfontosabb gondolat, ami elhangzott: egy dolgozói állapotfelmérés nem azért készül, hogy legyen egy szám a jelentésben. Azért készül, hogy időben lássuk, mikor kezd kicsúszni valami a csapat kezéből.
Ha lemaradtál róla, vagy szeretnéd újranézni, hamarosan elérhető lesz a felvétel is a tudástárban.
A következő webináriumunkon már egy másik, ehhez nagyon is kapcsolódó kérdést járunk körbe: el tudunk-e igazán elmenni szabadságra, vagy a testünk elutazik, az idegrendszerünk viszont marad készenlétben?
Ha ismerős érzés, hogy szabin is neten vagy a munkával, ezt a témát nem fogod kihagyni.
Hamarosan bővebben is jelentkezünk a részletekkel.
Addig is: Te mikor mész idén nyáron szabadságra – és mennyire sikerül majd valóban kikapcsolnod?
Kánikulában sokan két végletbe esnek.
Az egyik csoport teljesen leáll: „úgyis túl meleg van, majd ősszel folytatom”.
A másik csoport ugyanúgy erőlteti magát, mint hidegebb hónapokban, és csodálkozik, hogy sokkal nehezebben megy, gyorsabban kifárad, vagy rosszabbul érzi magát utána.
A valóság az, hogy nyáron nem a mozgás mennyiségét kell csökkenteni, hanem az időzítést és az intenzitást kell hozzáigazítani.
Néhány gyakorlati szempont:
✅ Kora reggel vagy késő délután mozogj, amikor a hőség még nem a legerősebb.
✅ Csökkentsd az intenzitást a megszokotthoz képest 10–20%-kal – a cél most a fenntarthatóság, nem a csúcsteljesítmény.
✅ Mozgás előtt és után figyelj a folyadékpótlásra, ne csak közben.
✅ Ha szédülsz, hidegrázós vagy szokatlanul gyorsan kifáradsz, az nem gyengeség jele – állj le, és hűtsd le magad.
A cél nem az, hogy nyáron is ugyanazt a teljesítményt hozd, mint tavasszal. A cél az, hogy a mozgás megmaradjon a mindennapjaidban, csak alkalmazkodó formában.
Mert a mozgás nem attól ér valamit, hogy mindig ugyanolyan intenzív, hanem attól, hogy fenntartható marad.
Te hogyan alakítottad át a mozgásrutinodat a nyári hónapokra?
Holnap 14 órakor tartjuk a júliusi webináriumunkat.
Ha eddig halogattad a regisztrációt, ez az utolsó emlékeztető.
Arról lesz szó, mit mutat meg valójában egy dolgozói állapotfelmérés, és hogyan lesz belőle nem egy újabb táblázat, hanem valódi, cselekvésre alkalmas kép a csapat állapotáról.
Ha valaha feltetted magadnak a kérdést, hogy „vajon tényleg jól vagyunk, vagy csak úgy tűnik”, ez a beszélgetés választ ad rá.
👉 Regisztrálj még ma, hogy holnap élőben velünk lehess:
https://nexteletmod.com/platform/course/hoseg-faradas-koncentraciovesztes/lessons
Találkozunk holnap!
A júliusi webináriumunkon nem csak elméletről lesz szó.
Nagy Márta mellett többek között egy életmódorvos is csatlakozik hozzánk. Közösen beszélgetünk arról, hogy, hogyan lehet a dolgozói egészségi állapotot mérhetővé és fejleszthetővé tenni egy szervezetben.
Ez azért fontos, mert a wellbeing túl gyakran marad megérzés szintjén: „úgy érezzük, fáradt a csapat”, „talán jó lenne valamit csinálni”. Pedig ehelyett lehetne pontos képünk is.
A beszélgetésben szó lesz arról, mit érdemes ténylegesen mérni egy állapotfelmérésben, hogyan lehet ebből valódi prevenciós stratégiát építeni, és mi az a pont, ahol egy cég már nem csak jó szándékból, hanem adatból dönt.
Ha vezetőként vagy HR-esként szeretnéd túllépni azon, hogy „valahogy le kellene csökkenteni a kiégést”, ez a beszélgetés neked szól.
📅 2026. július 29., 14:00–15:00
👉 Regisztrálj most, a helyek korlátozottak:
https://nexteletmod.com/platform/course/hoseg-faradas-koncentraciovesztes/lessons
Bevétel. Költség. Fluktuáció. Ügyfélszám.
Ezeket a számokat minden cég figyeli, hónapról hónapra.
Van azonban egy szám, amit a legtöbb szervezet soha nem néz meg tudatosan: hogyan van valójában a csapat.
Nem azt, hogy „minden rendben, halad a projekt”. Hanem azt, hogy mennyire kimerültek, mennyire terheltek, mennyire közel vannak ahhoz a ponthoz, ahonnan már csak a hiba, a lassulás vagy a kiégés következik.
A dolgozói állapotfelmérés pontosan erre való. Nem kontrollra, hanem arra, hogy időben lássuk a jeleket, mielőtt azok kiesésben, hibázásban vagy távozásban csapódnak le.
Július 29-én ezt a témát járjuk körbe a webináriumunkon: mit mutat meg valójában egy jól felépített állapotfelmérés, és hogyan lesz belőle nem statisztika, hanem valódi döntés.
Regisztrálj, és tarts velünk 👇
Next Életmód webinár, 2026.07.29. 14:00
Regisztrációs link: https://nexteletmod.com/platform/course/hoseg-faradas-koncentraciovesztes/lessons
Te mennyire látod tisztán, hogyan van most a csapatod – vagy akár Te magad?
Nyáron minden szervezet szembesül ugyanazzal a helyzettel: a csapat egy része szabadságon van, a feladatok viszont nem állnak meg.
A legtöbb helyen ilyenkor rugalmasan „megoldják” a helyzetet: mindenki besegít egy kicsit többet, néhány feladat csúszik, és mindenki reméli, hogy szeptemberre helyreáll a rend.
Van azonban egy kevésbé kényelmes igazság ebben. A nyári létszámhiány nem egy különleges, kivételes helyzet. Hanem egy nagyítólencse, ami megmutatja, mennyire terhelhető valójában a rendszer normál üzemmódban is.
Ha egyetlen ember hiánya láncreakciót indít el, az nem a nyár hibája. Az azt jelzi, hogy a mindennapi működés is szűk keresztmetszeteken egyensúlyoz.
Néhány kérdés, amit érdemes most, nyár közepén feltenni:
– Kinek a hiányában áll meg leginkább a munka, és miért pont nála?
– Mennyi az a plusz terhelés, amit a maradó csapattagok „csendben” felszívnak?
– Látható-e ez valahol mérhetően, vagy csak érzésre tudjuk, hogy „most nehezebb”?
A wellbeing itt nem arról szól, hogy kényeztessük a csapatot. Arról szól, hogy időben lássuk, hol feszül túl a rendszer, mielőtt az augusztusi kifáradás szeptemberi kiégéssé alakulna.
Ti hogyan oldjátok meg a nyári létszámhiányt a csapatotokban – és mennyire látjátok tisztán, mibe kerül ez valójában?
A kánikula hatása sokkal mélyebben jelenik meg: romlik a koncentráció, lassul a döntéshozatal, nő a hibázás esélye, gyengül a türelem, és a munkavégzés minősége is észrevétlenül csökkenhet.
Ez munkavállalói szinten azt jelenti, hogy nem biztos, hogy „lustábbak” vagyunk nyáron – lehet, hogy a testünk és az idegrendszerünk már hőterhelés alatt működik.
Munkáltatói szinten viszont ez már szervezeti kérdés: a hőség hatását mérni kell a teljesítményben, a hibákban, a kieső munkaidőben, a baleseti kockázatban és a munkavállalói jóllétben is.
A valódi kérdés nem az, hogy meleg van-e.
Hanem az, hogy:
- a vállalat tudja-e, mennyibe kerül neki a hőség hatása?
- mi tudjuk-e, hogy nekünk mennyibe kerül a hőség hatása?
Erről beszélünk a júliusi webináron - REGISZTRÁLJATOK DÍJMENTESEN:👇
Szabadságon vagy, mégsem pihensz? Ezért nem elég egyszerűen távol maradni a munkától
Sokan egész évben várják a nyári szabadságot. Úgy gondoljuk, néhány nap távol az irodától majd automatikusan feltölt, megszünteti a fáradtságot, és visszaadja az energiánkat.
A valóság azonban gyakran egészen más.
Elutazunk, de közben megnézzük az e-maileket. Válaszolunk egy-két üzenetre. Fejben végigvesszük, mi vár majd ránk, amikor visszatérünk. Esetleg azért dolgozunk még az utazás előtti este is, hogy „nyugodtan” mehessünk szabadságra.
A testünk elhagyja a munkahelyet, de az idegrendszerünk továbbra is készenlétben marad.
A pihenés nem ugyanaz, mint a munkaszünet
A valódi regeneráció egyik legfontosabb feltétele, hogy pszichológiailag is el tudjunk távolodni a munkától.
Egy 2025-ben megjelent, 32 korábbi kutatás eredményeit összegző elemzés szerint a szabadság jelentős pozitív hatással lehet a jóllétünkre. A legerősebb feltöltődést azonban nem pusztán az utazás vagy a munkából való fizikai távollét adta.
Két tényező bizonyult különösen fontosnak:
- a munkától való mentális elszakadás;
- a fizikai aktivitás.
Ez azt jelenti, hogy sokszor többet segít egy hosszú séta, úszás, kerékpározás vagy aktív kirándulás, mint az egész napos telefonozás a medence mellett.
Egyetlen munkahelyi üzenet is visszakapcsolhat
A szabadság alatt érkező üzenetek gyakran ártalmatlannak tűnnek.
„Csak egy gyors kérdés.”
„Nem sürgős, de jó lenne, ha ránéznél.”
„Csak azért küldöm, hogy képben legyél.”
A válasz talán valóban csak néhány perc. A gondolat azonban velünk maradhat egész délután. Elkezdünk megoldásokat keresni, végiggondoljuk a lehetséges problémákat, vagy aggódni kezdünk amiatt, mi történik nélkülünk.
A regeneráció nem feltétlenül akkor szakad meg, amikor ténylegesen dolgozni kezdünk. Sokszor már akkor, amikor ismét mentálisan visszalépünk a munka világába.
Nem mindig az egyén hibája, ha nem tud kikapcsolni
Gyakran halljuk, hogy mindenkinek meg kell tanulnia határokat húzni. Ez valóban fontos, de a kikapcsolódás nem lehet kizárólag a munkavállaló felelőssége.
Nehéz nemet mondani, ha a vezető szabadság alatt is levelez.
Nehéz elérhetetlennek lenni, ha nincs kijelölt helyettes.
Nehéz pihenni, ha tudjuk, hogy visszatéréskor több száz olvasatlan üzenet és elmaradt feladat vár ránk.
A regeneráció ezért nemcsak egyéni életmódkérdés, hanem munkahelyi kultúra kérdése is.
Jan-Emmanuel De Neve és kutatótársai közel 1,9 millió munkavállaló adatait vizsgálták. Eredményeik szerint a magasabb dolgozói jóllét együtt járhat a jobb produktivitással, az erősebb ügyfélhűséggel, az alacsonyabb fluktuációval és a kedvezőbb üzleti eredményekkel.
Vagyis a pihenés nem a teljesítmény ellentéte. A fenntartható teljesítmény egyik feltétele.
Hogyan tudsz valóban regenerálódni?
A szabadság előtt érdemes lezárni a legfontosabb feladatokat, de nem kell mindent előre ledolgozni. A túlterhelt indulás megnehezítheti, hogy az első napokban lelassulj.
Állíts be automatikus választ, és egyértelműen jelezd, kihez lehet fordulni helyetted. Kapcsold ki a munkahelyi értesítéseket, és lehetőleg ne vidd magaddal azt az eszközt, amelyen rendszeresen dolgozol.
Hagyj időt az átállásra is. Nem biztos, hogy az első napon azonnal nyugodtnak és energikusnak érzed majd magad. Az idegrendszernek időre lehet szüksége ahhoz, hogy a folyamatos készenléti állapotból valóban pihenő üzemmódba kerüljön.
A visszatérésre is érdemes tudatosan készülni. Lehetőség szerint ne az első munkanap reggelén érkezz haza, és ne zsúfold tele azonnal megbeszélésekkel a naptáradat.
A pihenéshez nem kell engedélyt kérned
A szabadság nem jutalom azért, mert eleget dolgoztál. Nem gyengeség, és nem a teljesítmény hiánya.
A regeneráció alapvető szükséglet.
A jól működő munkahely nemcsak elengedi szabadságra a munkatársait, hanem megteremti annak feltételeit is, hogy közben valóban elérhetetlenek lehessenek.
A valódi kérdés tehát nem az, hogy hány napot töltünk távol a munkától.
Hanem az, hogy ezalatt képesek vagyunk-e fejben is megérkezni a pihenésbe.
Mert szabadságon lenni nem ugyanaz, mint regenerálódni.
